8.3.2021 | Kampania i spotkanie: Co byś zmieniła w swojej codziennej pracy, gdybyś mogła?

(other language versions below: ENG / DE / HU / BG) 
Projekt: Fembunt | Dziewuchy Berlin | Freie Ungarische Botschaft |
8.3.2021 | 18.00 – 20.00
Zapraszamy do udziału!
Co byś zmieniła w swojej codziennej pracy, gdybyś mogła?
 
My, kobiety z byłego bloku wschodniego pracujące w Niemczech, często jesteśmy traktowane w pracy inaczej niż Niemki/cy. Gorzej niż pracownicy i pracownice „z Zachodu”. Często wykonujemy prace ciężkie, niskopłatne, szkodliwe dla zdrowia, obciążające psychicznie, niewidzialne, niedoceniane. Czasem bierzemy takie prace, bo z naszymi obco brzmiącymi nazwiskami, wschodnim akcentem lub słabym niemieckim, nie możemy dostać lepszej pracy. Nasi pracodawcy wykorzystują fakt, iż jesteśmy migrantkami oferując nam gorsze warunki, gorsze płace, gorsze traktowanie niż pracownikom „tutejszym”. Wykorzystują to, że często albo nie wiemy o przysługujących nam prawach pracowniczych, albo nie możemy z nich skorzystać, bo pracujemy „na czarno”, lub nie decydujemy się o nie zawalczyć, bo nie możemy pozwolić sobie na ryzyko utraty pracy.
Do tego dochodzą wszystkie stereotypy i fantazje na nasz temat: że jesteśmy głupie, posłuszne i gorzej wykształcone niż Niemki, że lubimy się stroić i chcemy tu „złapać męża”, że trzeba nam patrzeć na ręce, bo kantowanie mamy we krwi, że jesteśmy leniwe i zaściankowe, że przyjechałyśmy do Niemiec tylko po to, by pobierać zasiłki, i tak dalej, i tak dalej.
 
Widzimy to, słyszymy to, czujemy to, doświadczamy tego, czasem rozmawiamy o tym z rodziną i przyjaciółmi. Ale w pracy znosimy to wszystko w milczeniu. Za szczerość mogłaby nas przecież spotkać „kara”: zwolnienie.
 
8 marca to międzynarodowy dzień praw kobiet. Mamy prawo do życia wolnego od wyzysku. I jako pracownice, i jako kobiety bezrobotne mamy prawo do życia bez rasizmu i seksizmu. Prawo do tak samo dobrego życia jak nasze pracodawczynie, jak nasze niemieckie koleżanki z pracy, jak urzędnicy*, z którymi zmagamy się podczas wizyt w Agentur für Arbeit i Job Center.
8 marca spotykamy się (online) i chcemy głośno powiedzieć to, co chciałybyśmy powiedzieć naszym pracodawcom. Bez cenzury. Bez zakazu narzekania. Bez tłumienia w sobie gniewu, frustracji, żądań i śmiechu. Podzielmy się swoimi doświadczeniami na forum publicznym.
 
Powiedzmy także o tym, czego potrzebujemy, by nasze życie w Niemczech było lepsze. Może darmowych porad w zakresie prawa pracy? Może własnych związków zawodowych? Może lepszej pensji? Może grup wsparcia? Może pomocy prawnej pro bono? Może dłuższych przerw w pracy? Może lekarzy mówiących w naszych językach? Może oddolnego systemu ubezpieczeń na wypadek utraty pracy? Może kursów językowych w dogodnych dla nas godzinach? Może rewolucji?
 
Spotkanie odbędzie się po niemiecku, ale jeśli wolisz mówić po angielsku, polsku, bułgarsku czy węgiersku – nie ma problemu, zapewnimy tłumaczenie na niemiecki.
Jeśli chcesz zachować anonimowość – żaden problem! Napisz do nas na adres ostblock8maerz@gmail.com, a my odczytamy Twój mail na spotkaniu. Możesz również nie włączać kamery w czasie spotkania.
Zapraszamy także wszystkie osoby, które chciałyby posłuchać o doświadczeniach migrantek z byłego bloku Wschodniego pracujących w Niemczech.
 
Spotkanie odbędzie się na platformie Zoom i będzie publicznie transmitowane na stronie wydarzenia na Facebooku.
Spotkanie będzie składało się z dwóch części: W pierwszej części uczestniczki będą mogły swobodnie podzielić się swoimi doświadczeniami z pracy i życia jako migrantki w Niemczech; w drugiej części odbędzie się prezentacja projektu Fair Mobility, który odpowie na pytania dotyczące głównie pracy opiekuńczej, ale także na ogólne pytania dotyczące praw pracowniczych i mobilności pracowników.
 
Spotkanie będzie moderowane.
Godziny: 18.00 – 20.00
 
#OstBlock8Maerz, #Osteuropa8M, #Ostarbeiterinnen
Grafika: Anna Krenz / Dziewuchy Berlin
DE
Was würdest Du an Deinem Arbeitsalltag ändern, wenn Du könntest?
Wir, Frauen* aus dem ehemaligen Ostblock (Ost-, Südost- und Mitteleuropa), die in Deutschland arbeiten, werden am Arbeitsplatz oft anders behandelt als die Deutschen. Wir haben oft harte, schlecht bezahlte, psychisch und physisch belastende, unsichtbare und unterbewertete Jobs. Manchmal nehmen wir solche Jobs an, weil wir mit unseren ausländisch klingenden Nachnamen, östlichen Akzenten oder schlechtem Deutsch keinen besseren Job bekommen können. Unsere Arbeitgeber nutzen die Tatsache aus, dass wir Migrantinnen* sind, und bieten uns schlechtere Arbeitsbedingungen, niedrigere Löhne, schlechtere Leistungen und eine schlechtere Behandlung als den “herkömmlichen” Arbeitnehmerinnen* an. Sie nutzen die Tatsache aus, dass uns unsere Arbeitnehmerrechte entweder nicht gut bekannt sind oder wir diese nicht wahrnehmen können, weil wir nicht-registriert arbeiten. Oder, wir entscheiden uns nicht dafür zu kämpfen, weil wir unsere Jobs nicht riskieren können.
Dazu kommen all die lächerlichen Stereotypen und Vorurteile über uns: dass wir dumm, gehorsam und weniger gebildet sind als deutsche Frauen*; dass wir uns gerne “schick machen” und uns hier “einen Mann angeln” wollen; dass man ständig auf uns aufpassen muss, weil wir von Natur aus betrügen wollen; dass wir f faul, lahm und vulgär sind, dass wir nur nach Deutschland gekommen sind, um Sozialleistungen zu kassieren, usw.
Wir hören diese Worte, wir sehen die ungerechte Behandlung, und wir erleben diese Stereotypen fast täglich am eigenen Leib. Manchmal sprechen wir mit Familie und Freunden darüber, aber bei der Arbeit ertragen wir das alles schweigend. Wir fürchten “bestraft” werden könnten, wenn wir uns verteidigen, indem wir gefeuert werden.
Heute laden wir Dich ein, dieses Schweigen zu brechen!
Der 8. März ist der internationale Tag der Frauen*rechte. Wir haben das Recht, ein Leben frei von Ausbeutung zu führen. Sowohl als Arbeiterinnen* als auch als arbeitslose Frauen* haben wir das Recht auf ein Leben frei von Rassismus und Sexismus. Das Recht auf ein gutes Leben und eine faire Behandlung, genauso wie unsere Arbeitgeber*innen, wie unsere deutschen Kolleg*innen, wie die Sachbearbeiter*innen, mit denen wir bei unseren Besuchen in der Agentur für Arbeit oder im Jobcenter zu kämpfen haben.
Lasst uns am 8. März (online) treffen und laut sagen, was wir unseren Arbeitgeber*innen sagen wollen. Unzensiert. Ohne Beschwerden, Ärger, Frust, Forderungen zu unterdrücken und ohne zu riskieren belächelt zu werden. Lasst uns unsere Erfahrungen in der Öffentlichkeit teilen.
Lasst uns aussprechen, was wir konkret brauchen, um unser Leben in Deutschland besser zu machen. Kostenlose arbeitsrechtliche Beratung? Eine Gewerkschaft, die sich für Migrant*innen einsetzt? Besseres Gehalt? Selbsthilfegruppen? Pro-Bono-Anwält*innen? Längere Pausen bei der Arbeit? Ärzt*innen, die unsere Sprachen sprechen? Vielleicht eine Arbeitslosenversicherung von unten nach oben? Vielleicht Sprachkurse zu für uns günstigen Zeiten? Vielleicht eine Revolution?
Die Veranstaltung findet auf Deutsch statt, aber wenn Du dich wohler fühlst, auf Englisch, Polnisch, Bulgarisch oder Ungarisch zu sprechen, kannst du deinen Beitrag in dieser Sprache machen und wir werden ihn anschließend ins Deutsche übersetzen.
Wenn du lieber anonym bleiben willst – kein Problem! Schreibe ie uns an ostblock8maerz@gmail.com und wir werden deine E-Mail auf dem Treffen vorlesen. Oder nimm an einem Treffen teil, ohne deine Webcam einzuschalten.
Wir laden auch diejenigen ein, die gerne über die Erfahrungen von Migrantinnen* aus Ost- und Mitteleuropa, die in Deutschland arbeiten, hören möchten.
Das Treffen findet in Zoom statt (der Zoom-Link wird vorher in der Veranstaltung geteilt) und wird öffentlich auf der Facebook-Seite der Veranstaltung übertragen.
Das Treffen wird aus zwei Teilen bestehen: Im ersten Teil können die Teilnehmerinnen* ihre Erfahrungen mit dem Arbeiten und Leben als Migrant*innen in Deutschland frei austauschen; im zweiten Teil wird es eine Präsentation des Projekts Faire Mobilität geben, die Fragen vor allem zum Bereich Pflegearbeit, aber auch allgemeine Fragen zu Arbeitnehmerrechten und Arbeitnehmermobilität beantworten wird.
Wann: 08. März 2021
Uhrzeit: 18.00 – 20.00 Uhr (Beitreten jederzeit möglich)
+++++++++

[BG]
Какво бихте променили в работното си ежедневние, ако можехте?
Ние, жените * от бившия Източен блок, Източна, Югоизточна и Централна Европа, работещи в Германия, често биваме третирани различно на работа от германските ни колеги и колежки. Често вършим тежък, нископлатен, психологически и физически обременяващ, невидим и подценяван труд. Понякога приемаме такива работни позиции, тъй като с чуждестранно звучащите си фамилии, източен акцент или беден немски не можем да получим по-добра работа. Нашите работодатели се възползват от факта, че сме имигранти, предлагайки ни по-лоши условия на труд, по-ниски заплати, по-малки обезщетения и по-лошо отношение от „тукашните“ служители. Те се възползват от факта, че често или не знаем за правата си като служители, или не можем да ги упражняваме, защото работим нелегално, или решаваме да не се борим за тях, защото не можем да си позволим да рискуваме да загубим работата си.
Навръх това идват всички онези нелепи стереотипи и измислици за нас: че сме глупави, послушни и по-малко образовани от немските жени, че обичаме да се „гласим“ и искаме да „хванем съпруг“ тук, че трябва да бъдем наблюдавани през цялото време, защото имаме измама „в кръвта“; че сме мързеливи и загубени; но в същото време сме по-устойчиви на упорита работа; че сме вулгарни; че сме дошли в Германия само за да събираме социални помощи и т.н. Чуваме тези думи, виждаме различно отношение и изпитваме тези стереотипи от първа ръка почти всеки ден.
Понякога споделяме това със семейството и приятелите си. Но на работа понасяме всичко мълчаливо. В края на краищата може да бъдем „наказани“ за нашата прямота, като бъдем уволнени или тормозени.
Днес ви каним да нарушите това мълчание! 8-ми март е Международният ден за правата на жените. Ние имаме право да живеем живот, свободен от експлоатация – като работнички и като безработни жени имаме право на живот, свободен от расизъм и сексизъм, толкова право на добър живот и добро отношение, колкото нашите работодатели, германските ни колеги и чиновниците, с които се борим по време на посещенията си в агенцията по труда или Job Center.
Нека на 8-ми март се срещнем (онлайн) и да кажем на глас това, което бихме искали да кажем на нашите работодатели. Без цензура. Без потискане на настоявания, оплаквания, гняв, разочарование и без присмех. Нека споделим опита си публично. Нека да обърнем внимание на конкретните си нужди, които могат да направят живота ни в Германия по-добър. Може би безплатни трудово-правни съвети? Може би синдикати на работниците, посветени на жените* имигранти? Може би по-добра заплата? Може би групи за подкрепа? Може би безплатни правни консултации? Може би по-дълги почивки на работа? Може би лекари, които говорят нашите езици? Може би реформа в системата за осигуряване в случай на безработица? Може би езикови курсове в удобно за нас време? Може би революция?
Срещата ще се проведе на немски, но ако предпочитате да говорите на български, английски, полски или унгарски, можете да говорите на един от тези езици, а ние ще преведем споделеното от Вас на немски.
Ако предпочитате да останете анонимни – няма проблем! Пишете ни на ostblock8maerz@gmail.com и ние ще прочетем вашата история на срещата. Или се присъединете на срещата, без да включвате уеб камерата си. Приканваме и онези, които биха искали да чуят за опита на жените * имигранти от Централна и Източна Европа, работещи в Германия.
Срещата ще се проведе в Zoom (линкът ще е достъпен в събитието) и ще се излъчва на живо на фейсбук страницата на събитието.
Срещата ще се състои от две части: в първата част присъстващите ще могат свободно да споделят своите истории и опит от работата и начина на живот в Германия като мигранти; във втората част ще има презентация на проекта Faire Mobilität („Справедлива мобилност“), където ще бъде отговорено на въпроси относно условията на труд най-вече в грижовния сектор, но и общи въпроси относно правата и мобилността на работниците.
Ден: 8 март 2021
Час: 18.00 – 20.00 ч. (присъединете се към нас по всяко време)
[HU]
Mit változtatna meg a jelenlegi munkahelyén, ha lenne rá lehetősége?
Mi, az egykori keleti blokkból, kelet-, délkelet- és közép-európai nőkből származó, Németországban dolgozó nők gyakran másként viszonyulunk a munkhelyünkhöz mint a németek. Gyakran végzünk nehéz, alacsony bérzésű, lelkileg és fizikailag is megterhelő, láthatatlan és alábecsült munkákat. Néha azért vállalunk ilyen munkákat, mert idegen hangzású vezetékneveinkkel, keleti akcentusunkkal vagy gyenge német nyelvtudásunkkal nem találunk jobb munkát. Munkáltatóink sokszor kihasználják azt a tényt, hogy bevándorlók vagyunk, és rosszabb feltételeket, alacsonyabb béreket, rosszabb ellátásokat és rosszabb bánásmódot kínálnak számunkra, mint az “itteni” alkalmazottaknak. Kihasználják azt a tényt, hogy gyakran vagy nem tudunk munkavállalói jogainkról, vagy nem tudjuk gyakorolni őket, mert illegálisan dolgoztatnak, vagy egyszerűen úgy döntünk, hogy nem harcolunk, mert nem kockáztathatjuk meg az állásunk elvesztését.
Ráadásul ott vannak mindazok a röhejes sztereotípiák és fantáziák rólunk: hogy hülyék, engedelmesek és kevésbé képzettek vagyunk, mint a német nők, szeretünk kiöltözni és itt akarunk “férjet akarunk fogni”, hogy minket állandóan figyelni kell, mert a csalás a „vérünkben” van, hogy lusták és ügyetlenek vagyunk, hogy ellenállóbbak vagyunk a kemény munkát illetően, hogy vulgárisak vagyunk, és, hogy Németországba csak azért jöttünk, hogy szociális juttatásokat gyűjtsünk be stb.
Szinte mindennapos, hogy halljuk ezeket a szavakat, érzékeljük az eltérő bánásmódot, tapasztaljuk ezeket az előítéleket. Néha beszélünk róla a családdal és a barátokkal, de a munkahelyen mindezt csendben tűrjük. Végül is mi válunk „büntethetővé” elbocsátással és a bántalmazás egyéb formáin keresztül (szekálás). Ma arra hívjuk fel, hogy törd meg ezt a csendet!
Március 8-a, a Nemzetközi Nőjogi Nap (Nőnap). Jogunk van egy kizsákmányolástól mentes életet élni. Munkavállalóként és munkanélküli nőként jogunk van a rasszizmustól és a szexizmustól mentes élethez. A jó élethez és a tisztességes bánásmódhoz való jog, éppúgy megillet minket, úgy mint a munkáltatóinkat, mint a német kollégáinkat vagy a mint hivatalnokokat, akikkel az Agentur für Arbeit vagy a Job Center látogatása során kell megküzdenünk.
Jöjjünk össze (online) Március 8-án, hogy hangosan kimondjuk, amit munkaadóinknak mondanánk. Cenzúrázatlanul. Anélkül, hogy kigúnyolva lennénk és elnyomnánk panaszainkat, haragunkat, a frusztrációnkat és igényeinket. Osszuk meg tapasztalatainkat a nyilvánosság előtt.
Beszéljünk azokról a konkrét dolgokról, amelyek jobbá tehetik Németországi életünket. Lehet, hogy ez ingyenes munkajogi tájékoztatás lenne? Lehet, hogy női * bevándorlóknak szentelt munkásszervezetek? Lehet, hogy jobb fizetés? Lehet, hogy önsegítőcsoportok? Lehet, hogy ingyenes jogi tanácsadás? Talán hosszabb szünetek a munkahelyen? Talán orvosok, akik a nyelvünket beszélik? Talán alulról szerveződő munkanélküli biztosítási rendszer? Talán nyelvtanfolyamok számunkra kedvező időpontokban? Talán forradalom?
Az esemény német nyelven zajlik, de ha valaki inkább angolul, lengyelül, bolgárul vagy magyarul szólalna fel, mert ezen a nyelven biztosabban kommunikál, akkor arra bátorítjuk, hogy tegyen így, amit németre fordítunk.
Ha inkább névtelen szeretne maradni – semmi gond! Írjon nekünk az ostblock8maerz@gmail.com címre, és az ülésen felolvassuk e-mailjét. Vagy vegyen részt az összejövetelen anélkül, hogy bekapcsolná a webkameráját.
Szívesen latjuk azokat is, akik meghallgatnák a Kelet- és Közép-Európából származó, Németországban dolgozó nők * tapasztalatait.
A találkozóra a Zoom-on kerül sor (a Zoom linket előzetesen megosztjuk az esemény facebook oldalán), és nyilvánosan közvetítjük az esemény Facebook-on is.
A találkozó két részből áll: az első részben a résztvevők szabadon megoszthatják tapasztalataikat a Németországban élő migránsként az itteni munkavégzésről és életvitelről; a második részben a Faire Mobilität (Fair Mobility) projekt előadása következik, amely főként az ápolási munka szektorával (Pflegearbeit), de a munkavállalók jogaival és a munkavállalók mobilitásával kapcsolatos kérdésekre is válaszol.
Időpont: 2021. március 08
Időpont: 18.00 – 20.00 (bármikor csatlakozhat hozzánk)
++++++++++
[EN]
What would you change about your current work life if you had the power to?
We, women* from the former Eastern Bloc, Eastern, South-Eastern and Central Europe, working in Germany, are often treated differently at work than Germans. We often have hard, low-paid, psychologically and physically burdening, invisible, and underestimated jobs. Sometimes we take such jobs because with our foreign-sounding surnames, Eastern accents, or poor German, we cannot get a better job. Our employers take advantage of the fact that we are immigrants, offering us worse conditions, lower wages, worse benefits, and worse treatment than employees “from here”. They take advantage of the fact that we often either do not know about our employee rights, or we cannot exercise them because we work illegally, or we do not decide to fight for them because we cannot risk losing our job.
On top of it, there are all those ridiculous stereotypes and fantasies about us: that we are stupid, obedient and less educated than German women, that we like to dress up and we want to “catch a husband” here, that one must watch us all the time, because we have cheating “in our blood”, that we are lazy and lame, that we are more resistant to hard work and vulgar, that we came to Germany only to collect social benefits, etc.
We hear those words, we see different treatment, and we experience those stereotypes firsthand almost everyday. Sometimes we talk about it with family and friends. But at work, we endure it all in silence. After all, we could be “punished” for our honesty by being fired. Today we invite you to break that silence!
March the 8th is International Women’s Rights Day. We have the right to live a life free from exploitation. As both workers and as unemployed women, we have the right to a life free of racism and sexism. The right to have a good life and fair treatment as much as our employers, as our German colleagues, as clerks we struggle with during our visits at Agentur für Arbeit, or Job Center.
On March the 8th, let’s meet (online) and say out loud what we would like to say to our employers. Uncensored. Without suppressing complaints, anger, frustration, demands, and without ridicule. Let’s share our experiences in public.
Let’s not forget to address our specific needs that can make our life in Germany better. Maybe free labor-law advice? Maybe workers’ unions dedicated to women* immigrants? Maybe a better salary? Maybe support groups? Maybe pro bono lawyers? Maybe longer breaks at work? Maybe doctors who speak our languages? Maybe a bottom-up unemployment insurance system? Maybe language courses at convenient times for us? Maybe a revolution?
The event will take place in German, but if you feel more comfortable speaking in English, Polish, Bulgarian or Hungarian, you can do your intervention in this language and we will translate it to German afterwards.
If you prefer to remain anonymous – no problem! Write to us at ostblock8maerz@gmail.com and we will read out your e-mail at the meeting. Or attend a meeting without turning on your webcam.
We also invite those who would like to listen about the experiences of women* from the Eastern and Central Europe working in Germany.
The meeting will take place in Zoom (the Zoom link will be shared in the event beforehand) and will be publicly broadcasted on the Facebook page of the event.
The meeting will consist of two parts: in the first part participants will be able to freely share their experiences of working and living as migrants in Germany; in the second part there will be a presentation by the project Faire Mobilität (Fair Mobility), who will answer questions mostly regarding the care work sector (Pflegearbeit), but also general questions regarding workers’ rights and workers mobility.
Date: 08 March 2021
Time: 18.00 – 20.00 (join us at any time)